A Szarvas melletti avar temető feltárásakor találták 1983-ban ezt a 65 mm hosszú, négyszögletes alakú, 10 mm széles oldalakkal rendelkező tűtartót, mely juh lábszárcsontból készült és 72 jel van rajta. A tűvel bekarcolt finom jelek már a használat közben is megkoptak.
Olvasata nem egységes.
Zomoráné Cseh Márta szerint a tűtartó feliratának sokféle betűje a korabeli írás fejlettségére és sokoldalúságára utal.
Ugyanakkor bebizonyítja, hogy a föníciai, ógörög, etruszk, pelazg stb. írásokat mind, egy közös nyelvet beszélő népek alkotóereje hozta létre.
Ez a nyelv a magyar volt, annak különböző nyelvjárásai, mert ezek az emlékek mind magyarul szólalnak meg, csak magyarul lehet őket megfejteni. Az ő olvasata, oldalankét:
„1. HA SZeGeD SZeGD;2. RáSZeGDet TÜDEKeT éS SZAKITSON SZÉT HOG (SZAKaSZTSON);
3. TOTaSZSZON eZeREnyI Lyukat;
4. aSZszON FÜZeTNI SZöNI OSZ TÜÜL SZaKIT RáZeGIK”.
Mai értelemben:
„1. ha szeged, szegd;2. rászegjed tűidet és szakadjon szét, hogy (vagy szakasszon szét, hogy szakajtson);
3. toldozzon ezer ennyi lyukat;
4. asszony fűzi, szövi az tűvel /ha/ szakad, rászegik”.
Forrás: Magyarrovás.hu
