RÉGÓTA NEM JÁROK ZÖLD ERDŐBE GYÖNGYVIRÁGOT SZEDNI… Valentinus újabb Húsvéti Locsolókája.   Régóta nem járok zöld erdőbe gyöngyvirágot szedni, Szeretek kényelmesen aludni, nem korán felkelni. Sok gyaloglás sem használ sajgó, kikopott térdeimnek, Mellékesen a gyorsuló, hetvenhetedik évemnek.

                ÜRES A SÍR, MERT MA  FELTÁMADT JÉZUS KRISZTUS… Húsvét Vasárnapi verses gondolataim.

             HA ÉNNEKEM MA TÉNYLEG „BAKANCSLISTÁM” LENNE… Fájdalmak közt haladva a „Szenvedések” útján.   Ha énnekem ma tényleg „bakancslistám” lenne, „Via Dolorosa” első helyre kerülne. Akkor nem mert dönteni Pilátus Jézusról, Elfeledkezve az igaz római jogról, Mikor döntést a felbolydult tömegre bízta, Mert felelősséget vállalni nem akarta.

           JERUZSÁLEMBE  JÉZUS SZAMÁRHÁTON…   Jeruzsálembe Jézus szamárháton Érkezett, hol tömegek éljenezték. Zöld ágat szórtak eléje az úton Amerre ment, mindenhol ünnepelték.   Akkor még senki nem tudta, hogy pár nap Múlva már a halálát is kívánják. Akkor még mosolygott reá fényló Nap, Lelkesen virágokat is dobálták   Az emberek.

             HUSZONÖT HÓNAPJA DÚL A HÁBORÚ… Sajnos nem látni az alagút végét.   Huszonöt hónapja dúl a háború Ukrajnában, egyre több az áldozat. Teljesen megdöbbentő és szomorú, Mert még nem látni ebből a kiutat.   Ártatlanok ezrei halnak csupán Azért, mert új „cárevics” az esztelen, Nem bír megmaradni az ő „valagán”, Nagy Oroszországot akar hirtelen.

              MA LÉSZEN A  KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA…   Ma lészen a költészet Világnapja, Amikor most a lírát ünnepeljük. Aki tollát manapság megragadja, Azt kellene, hogy már a tiszta lelkük   „Zenéje” íródjon le versformában Úgy, hogy olvasó gyönyörködjön benne. Ne álljon hatalom szolgálatában, Ne hozzon szégyent a saját fejére.

              A LELKEM ABLAKÁT…   Emberként érezve, A lelkem ablakát sarkig kitárva Tekintek fel az Égre olyan áhítattal, Amilyennel csak tudok. Gondolataim Szárnyalnak, repülnek oly sebesen, hogy Elérhessék az elérhetetlen dimenziók bezárt, Lelakatolt kapuját is.

                HOGY SZÁLLNAK AZ ÉVEK,  HUSZONNYOLC ÉVES… Dávid unokám születésnapjára.   Hogy szállnak az évek, huszonnyolc éves Lettél immár, három ikszhez oly közel.

                SZÁZHETVENHAT  ÉVVEL EZELŐTTI NAPON… 2024 – ben már a múltidézés sem az igazi, ezért én itthon, csendben emlékezem.

                NEM GYŐZÖM ELÉGSZER  AZT MEGKÖSZÖNNI… Születésnap után egy nappal.   Nem győzöm elégszer azt megköszönni, Nem Győzök elégszer hálásnak lenni, Hogy tegnap olyan sokan köszöntöttek, Születésnapomról megemlékeztek.