A bajai Jánoska-eresztés immár több száz éves múltra visszatekintő városi hagyomány.
Ezen hagyomány csak a második világháború idején és azt azt követő politikai helyzet hatására maradt félbe, de szerencsére tíz évvel ezelőtt a város vezetése újra élesztette ezt a szép megemlékezést, ami azóta is minden évben egyre népszerűbb, és egyre nagyobb folklór fesztivállá növi ki magát.
Századunkban, a globalizáció, az ipari tömegtermelés és az uniformizálódás századában hihetetlenül felértékelődött a kézművesség, az egyedi, kézzel készült termékek presztízse. Pedig ez az önellátó paraszti gazdaságok számára természetes volt: amit csak lehetett, maguknak kellett előállítani, mert így olcsóbb, gyorsabb és egyszerübb volt.
Magyarország vidékeinek jellemzőbb díszítőelemeit tartalmazzák a csatolt mintalapok. A magyar nép alkalmazza épületein, ruházatán, használati és dísztárgyain. Rajzolja, himezi, szövi, faragja, festi és mintázza más és más szokások szerint, melyek a nép ösztönéből, a díszités iránt kifejlett, veleszületett érzékéből erednek.
Kép:Ácsolt láda Szászhalom (v. Nagyküküllő m.) XIV–XV. sz. Néprajzi Múzeum, Budapest
A szuszék a legrégibb tárolásra használt bútorunk itt, a Kárpát-medencében. A néprajzkutatók szerint őse már az ókori közel-keleti civilizációkban kialakult.
Miben különbözik a szuszék a tulipános ládától?
Gyakran keverik össze manapság őket, pedig nagyon más a kettő.
1867-ben, Szegeden készült menyasszonyi láda.
Tulipános láda, tulipántos láda
Magyarországon az asztalos készítésű menyasszonyi láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. Ezt megelőzően a szuszék vol általános.